Új közlekedésbiztonsági kérdőívben kérik ki a lakosság véleményét az elektromos rollerek jövőbeli szabályozásáról, így arról is, hogy a használatot kössék-e alsó korhatárhoz. A válaszadók négy lehetséges életkor közül választhatnak: a kérdőív szerint 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól lenne engedélyezett az e-rollerezés.

A felmérés bemutatásakor elhangzott, hogy szeptember elejéig lehet kitölteni a kérdőívet. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt mondta, a jogszabályok véglegesítésénél figyelembe veszik majd, milyen vélemények születnek. Ez azt jelenti, hogy a kérdőívben szereplő életkori határok jelenleg lehetőségekről szólnak, nem hatályos új szabályokról.

Korhatár és kötelező fejvédő is szerepel a kérdések között

Az e-rollerek szabályozásáról szóló részben azt is megkérdezik, hogy szükség van-e külön szabályozásra még a KRESZ átfogó felülvizsgálata előtt. A kérdőív kitér arra, hogy a rollereket két járműkategóriába sorolják-e, valamint kötelezővé tegyék-e a fejvédő használatát.

A korhatárra vonatkozó kérdés nem egyetlen konkrét megoldást rögzít, hanem több életkori lehetőséget kínál fel. A válaszok alapján később dőlhet el, hogy a szabályozás része legyen-e az alsó korhatár, és ha igen, melyik életkorhoz kössék a használatot. Arról a bemutatott információk alapján nincs végleges döntés, hogy milyen egyéb feltételek vonatkoznának a különböző korcsoportokra.

Szigorúbb fellépés jöhetne az illegális versenyzés és a gyorshajtás ellen

A kérdőív nemcsak az e-rollerekről szól. A válaszadókat arról is kérdezik, lehessen-e szabadságvesztéssel büntetni az illegális utcai versenyzést, illetve szigorúbban szankcionálják-e azt, aki ilyen versengés közben okoz súlyos sérüléssel járó vagy halálos balesetet, mint azt, aki gondatlanságból vagy figyelmetlenségből idéz elő hasonló következményeket.

Külön kérdések foglalkoznak a kirívó gyorshajtás büntetőjogi következményeivel. Felmerül az autók elkobzásának és a forgalomból való kivonásának lehetősége, valamint az is, hogy a visszaeső gyorshajtók szigorúbb büntetést kapjanak. A kérdőívben a progresszív bírság bevezetéséről is véleményt kérnek: ennek értelmében a gyorshajtási bírság összege az elkövető jövedelmi helyzetéhez és vagy a jármű értékéhez igazodhatna.

Átlagsebesség-mérésről és a bírságok felhasználásáról is kérdeznek

A felmérés része az átlagsebesség-mérés alapján történő bírságolás, az objektív felelősség kiterjesztése és a bírságok célhoz kötése is. Utóbbi esetben azt mérik fel, támogatnák-e a válaszadók, hogy a kiszabott közlekedési bírságokat kizárólag a közlekedésbiztonság javítását szolgáló intézkedésekre lehessen felhasználni.

Vitézy Dávid a kérdőív bemutatásakor hangsúlyozta: a javaslatcsomag célja nem az állami bevételek növelése, hanem az utak biztonságosabbá tétele és az életek megmentése. A közlekedési miniszter közlése szerint tavaly 456 ember halt meg közúti közlekedési balesetben.

A kérdőív eredménye önmagában nem változtatja meg a közlekedési szabályokat. A válaszok a későbbi jogszabály-előkészítéshez adhatnak iránymutatást, de az e-rollerek korhatáráról, a gyorshajtók büntetéséről és az egyéb felvetésekről külön döntésekre lesz szükség.