Xi Jinping kínai elnök nemzetközi együttműködést sürgetett a mesterséges intelligencia fejlesztésében és szabályozásában. Egy sanghaji konferencián, pénteken elmondott beszédében azt mondta: az AI fejlődését nem uralhatja egyetlen ország. A felvetés egy olyan időszakban hangzott el, amikor a kínai technológiai vállalatok egyre komolyabb kihívást jelentenek amerikai versenytársaiknak, miközben világszerte nő az aggodalom a mesterséges intelligencia katonai, kiberbiztonsági és terrorista célú felhasználása miatt.

Xi szerint közös irányításra van szükség

A kínai elnök beszédének központi üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését és kormányzását nem lehet egyetlen állam kizárólagos befolyása alá helyezni. Ehelyett szélesebb nemzetközi együttműködést szorgalmazott.

A felszólalás nem egy új nemzetközi megállapodás bejelentése volt, hanem politikai állásfoglalás és együttműködési felhívás. A beszédből nem derült ki, milyen konkrét intézményeken, szabályokon vagy közös programokon keresztül valósulhatna meg az elképzelés. Az sem ismert, hogy a kezdeményezéshez mely országok vagy szervezetek csatlakoznának.

A mesterséges intelligencia szabályozása azért vált egyre sürgetőbb kérdéssé, mert a technológia egyszerre ígér gazdasági és tudományos előnyöket, miközben új biztonsági kockázatokat is hordoz. A sanghaji beszédben külön is megjelent az AI katonai, kiberbiztonsági és terrorista felhasználásának veszélye.

Éleződő verseny Kína és az Egyesült Államok között

Xi nyilatkozata a kínai és amerikai technológiai verseny felerősödésének hátterében hangzott el. Kínai mesterségesintelligencia-vállalatok egyre nagyobb kihívást jelentenek az Egyesült Államokban működő riválisaiknak, ami a fejlesztési kapacitásról, a piaci vezető szerepről és a technológiai befolyásról szóló versenyt is kiélezi.

Ebben a környezetben az egyetlen ország dominanciájára vonatkozó figyelmeztetés egyszerre értelmezhető általános nemzetközi üzenetként és a globális technológiai erőviszonyokról szóló vitába illeszkedő álláspontként. A beszéd azonban nem tartalmazott olyan részleteket, amelyek alapján meg lehetne határozni, hogy Peking milyen konkrét együttműködési modellt támogatna, vagy hogyan kezelné a fejlesztéshez kapcsolódó geopolitikai nézeteltéréseket.

Miért fontos a kérdés Európában?

Az AI fejlesztéséről és ellenőrzéséről szóló vita nem korlátozódik Kínára és az Egyesült Államokra. A technológia biztonságos alkalmazása, a kockázatok kezelése és a nemzetközi szabályok kialakítása az európai országokat is érinti, így az Egyesült Királyságban élő magyar közösség számára sem közömbös, milyen irányt vesz a globális technológiai politika.

Xi beszéde ugyanakkor önmagában nem változtatott meg semmilyen ismert brit vagy európai szabályt, és nem jelentett be konkrét, magyarokat érintő intézkedést. Jelentősége abban áll, hogy Kína vezetője nyilvánosan a nemzetközi koordinációt és a közös irányítást állította szembe azzal a lehetőséggel, hogy a mesterséges intelligencia egyetlen ország meghatározó ellenőrzése alá kerüljön.

A következő időszakban az lesz a döntő kérdés, hogy az ilyen politikai felhívásokat követik-e gyakorlati egyeztetések és közös szabályok. A sanghaji konferencián elhangzott üzenet egyelőre a nemzetközi együttműködés szükségességét hangsúlyozza, de a megvalósítás részleteit nem tisztázza.