Levélben válaszolt a Budapesti Operettszínház társulatának Kiss-B. Atilla főigazgató arra, hogyan érinti az intézmény működését a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) és Orbán János Dénes ügye. A társulat tagjai korábban nyílt levélben kértek átlátható magyarázatot, miután kiderült: a KMTG a 2026-os választások előtti egy évben több mint 412 millió forintot, mintegy 1,16 millió eurót fizetett az író több művének felhasználási jogáért.

Az ügy azért is érinti az Operettszínházat, mert Orbán János Dénes több műve szerepel vagy szerepelt az intézmény repertoárján. A KMTG a jogokat Orbán János Dénestől magánszemélyként vásárolta meg, miközben ő a szervezet szakmai vezetője volt. A társulat szerint ez olyan kérdéseket vetett fel a színház működésével kapcsolatban, amelyek további tisztázást igényelnek.

A főigazgató szerint külön forrásokból készültek a produkciók

Kiss-B. Atilla levelében azt írta, hogy az előadásokhoz kapcsolódó kiadások két nagyobb csoportba sorolhatók. A bemutatóig felmerülő költségeket az Operettszínház – az évente egy, saját forrásból finanszírozott bemutató kivételével – sikeres pályázatok révén teremti elő. A főigazgató szerint az Orbán János Dénes közreműködésével megvalósult produkciók is ilyen, pályázaton elnyert többletforrásból jöhettek létre.

Az Orfeum mágusa című előadás a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával készült. A produkció premierjén Csák János akkori miniszter is köszöntötte a közönséget. A levél szerint a központi támogatási rendszerhez kapcsolódott a Dankó Pista című előadás is. Kiss-B. Atilla hangsúlyozta: ezek céltámogatások voltak, ezért azokat nem lehetett volna szabadon más intézményi feladatokra átcsoportosítani.

A jogdíjakat a jegybevételből fizetik

A főigazgató különbséget tett a bemutató létrehozásának költségei és az egyes előadások megtartásához kapcsolódó kiadások között. Állítása szerint az előadások – a nyugdíjas- és ifjúsági bérletes alkalmakat, valamint néhány kivételt leszámítva – nyereségesek. Ez az Orbán János Dénes nevéhez köthető produkciókra is igaz.

A levél szerint az ezekhez kapcsolódó jogdíjakat a bevételhez igazított arányban, a befolyó jegybevételből fizetik ki. Ugyanez vonatkozik az előadásokban szereplő művészek tiszteletdíjára is. Kiss-B. Atilla ebből arra következtetett, hogy sem a bemutatók pályázati forrásai, sem az előadásokhoz kapcsolódó jogdíjak nem terhelik a színház intézményi működési forrásait.

Mire fordítják a működési támogatást?

A főigazgató szerint az intézményi működési forrásokat túlnyomórészt a társulat munkabérére, a társulati és törzsgárdajuttatásokra, valamint a színházi infrastruktúra fenntartására fordítják. Levelében a személyi kiadások arányának változását is ismertette: ezek jelenleg meghaladják a működési támogatás 80 százalékát, míg a 2019/2020-as években körülbelül 50 százalékot tettek ki.

A közölt adatok alapján az egy főre jutó átlagos havi személyi kifizetés 2019-ben 392 891 forint volt, 2026-ra pedig 833 732 forintra emelkedett. A levél ezt az elmúlt években és 2026-ban végrehajtott kulturális ágazati béremelésekkel hozza összefüggésbe.

Orbán János Dénes visszavásárolná a művek jogait

A társulat kérdései mögött az a korábbi tájékoztatás is áll, amely szerint a kevesebb bemutatót és a csökkent előadásszámot elsősorban a forráshiány indokolta. A tagok szerint a KMTG-vel kapcsolatos, nagy összegű jogvásárlások fényében ez a magyarázat önmagában nem volt kielégítő.

Orbán János Dénes közben bejelentette, hogy visszavásárolná a KMTG-től azokat a műveket, amelyek felhasználási jogaiért a szervezet több mint 412 millió forintot fizetett neki. Azt írta, ezzel visszaállítható lenne az eredeti állapot. Az ügy tisztázását és becsületének helyreállítását egyaránt fontosnak nevezte. Az Operettszínház főigazgatójának levele a színház működési forrásainak felhasználását magyarázza, miközben a KMTG jogvásárlásának teljes körülményei és az érintettek álláspontjai továbbra is külön kérdéseket vetnek fel.