Összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel egy közpénzből támogatott fejlesztési projekt, amelyben a Semmelweis Egyetem és a rektor, Merkely Béla fiának cége is érintett volt. A Telex beszámolója szerint Merkely Béla nem jelezte, hogy tulajdonosi részesedéssel rendelkezett a KinaviXban, miközben az egyetem, illetve az általa vezetett intézmény és a vállalkozás között támogatott projekt és szerződéses kapcsolat is létrejött.

A KinaviX Merkely Gergő cége. A projekt a rendelkezésre álló információk szerint három alkalommal kapott állami támogatást Hankó Balázs egyedi döntésével. A támogatások nem ugyanazon konstrukcióban jelentek meg: volt olyan alkalom, amikor a cég, olyan is, amikor a Semmelweis Egyetem, illetve olyan támogatás is, amelyet az intézmény és a vállalkozás közösen nyert el.

Három támogatási döntés, több érintett szereplő

A projekt középpontjában a digitális avatárokhoz kapcsolódó fejlesztés állt. A forrás által ismertetett ügyben a támogatási pénzek odaítélése azért különösen érzékeny, mert a projektben egyszerre jelent meg egy, a rektor fiához köthető vállalkozás és az az egyetem, amelyet Merkely Béla vezet.

Az egyedi döntések pontos pénzügyi részleteit a rendelkezésre bocsátott összefoglaló nem bontja ki teljes körűen, azt azonban rögzíti, hogy a támogatások összesen százmilliós nagyságrendűek voltak. A forrás állítása szerint a projekt különböző szakaszaiban hol a KinaviX, hol a Semmelweis Egyetem, hol pedig a két szervezet közösen szerepelt kedvezményezettként.

Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy jogsértés történt, de felveti annak szükségességét, hogy átláthatóan vizsgálják meg a tulajdonosi és döntési viszonyokat. Külön kérdés, hogy az érintett vezetőnek mikor és milyen formában kellett volna jeleznie személyes érintettségét, illetve milyen intézményi eljárás vonatkozott az egyetem és a cég kapcsolatára.

Miért fontos Merkely Béla szerepe?

A beszámoló szerint Merkely Béla nemcsak a Semmelweis Egyetem rektora, hanem az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának is tagja. A Telex értelmezése szerint ez a tisztség azért lényeges, mert már akkor jeleznie kellett volna az összeférhetetlenséget, amikor az egyetem szerződéses kapcsolatba lépett a KinaviXszal.

A rendelkezésre álló információk alapján nem az a kérdés csupán, hogy a cég nyert-e támogatást, hanem az is, hogy a döntéshozók és az intézmény vezetése megfelelően kezelték-e a rokoni és tulajdonosi kapcsolatot. Közpénzek odaítélésénél a tényleges összeférhetetlenség mellett annak látszata is jelentős lehet, különösen akkor, ha egy vezető saját családtagjához köthető vállalkozás és az általa irányított intézmény ugyanabban a projektben vesz részt.

Változott a tulajdonosi helyzet

Merkely Béla időközben kiszállt a KinaviXból. A részesedését azonban nem egy, a projekttől független szereplő vásárolta meg, hanem a Semmelweis egyik cége. A forrás szerint ebben a társaságban szintén vezetői szerepet tölt be Merkely Béla.

Ez a változás lezárhatta a rektor közvetlen tulajdonosi kapcsolatát a KinaviXszal, ugyanakkor újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy miként és milyen feltételekkel került a részesedés az egyetemhez kötődő vállalathoz. A rendelkezésre álló anyag nem tartalmazza az ügylet értékét, részletes szerződéses feltételeit, illetve azt sem, hogy az érintettek milyen indoklást adtak a tulajdonosváltásra.

A történet teljes megítéléséhez ezért szükség van Merkely Béla, Merkely Gergő, a Semmelweis Egyetem, valamint a támogatási döntésekben érintett állami szereplők részletes álláspontjára. A jelenleg ismert adatok alapján összeférhetetlenségi aggályokról és tisztázandó közpénzügyi körülményekről lehet beszélni, nem pedig bizonyított jogsértésről.