A brit kormány visszavonta azt a tervet, amely 2026 szeptemberétől megszüntette volna a parti őrség önkénteseinek jelenlegi, munkához kötődő kifizetéseit. A Coastguard Rescue Service önkéntes mentői így továbbra is a mostani rendszerben vehetnek részt a riasztásokban és a kiképzéseken, miközben a kormány újra megvizsgálja, hogyan lehet hosszabb távon jogszerűen és méltányosan elismerni a munkájukat.

A döntést Keir Mather közlekedési miniszter jelentette be. Indoklása szerint a parti őrség mentőtisztjeinek észrevételei, valamint a változás várható következményei miatt nem lenne helyes szeptemberben bevezetni az úgynevezett csak költségtérítéses önkéntes modellt. A jelenlegi megállapodás tehát hatályban marad; nem egy későbbi ígéret vagy új javaslat, hanem a szeptemberre tervezett átállás elmaradása vált biztossá.

Miért akarták megváltoztatni a rendszert?

A fordulat előzménye egy jogvita. A Court of Appeal 2026. január 14-én úgy ítélte meg, hogy amikor a parti őrség önkéntesei olyan riasztásban vagy kiképzésen vesznek részt, amelyért jogosultak kifizetést igényelni, közöttük és a Maritime and Coastguard Agency, vagyis az MCA között munkaviszonyhoz hasonló szerződéses kapcsolat jön létre.

Az önkénteseket hivatalosan továbbra is önkéntesnek tekintik, ugyanakkor a jelenlegi szabályok szerint körülbelül óránként 11 fontot igényelhetnek a riasztásokért és a gyakorlatokért. Egy riasztás után legalább háromórányi, nagyjából 33 fontos összeg járhat akkor is, ha az esetet ennél rövidebb idő alatt megoldják. Az MCA a bírósági döntés után arra jutott, hogy változtatni kell a modellen: vagy vissza kell állítani a tisztán önkéntes rendszert, vagy munkaviszonyos megoldást kell kialakítani.

Június 1-jén még azt közölték, hogy szeptembertől csak a felmerült költségeket térítő önkéntes modell lép életbe. A terv azonban komoly ellenállást váltott ki. Egy, az MCA által készített felmérés szerint legalább az önkéntesek negyede távozott volna, vagy csökkentette volna a szolgálatban töltött idejét. Délkelet-Angliában és Dél-Angliában ez az arány akár 56 százalékra is emelkedhetett volna.

Több mint 3500 mentő dolgozik a brit partokon

A Coastguard Rescue Service a HM Coastguard önkéntesekből álló szervezeti része. Több mint 3500 coastguard rescue officer vesz részt a brit partok mentési munkáiban: sárral elakadt, vízbe került vagy szikláról lezuhant embereket mentenek, és eltűnt személyek keresésében is közreműködnek.

A mentők képzési követelményei hasonlóak a rendőrség, a tűzoltóság és a mentőszolgálat munkatársaiéhoz. Egy parti őrségi tiszt több mint száz órányi képzésen vesz részt, majd hetente további gyakorlatokon tartja szinten a tudását. A szolgálatot sokan önkéntesen vállalják, de a kifizetés többek számára lehetővé teszi, hogy a riasztásokra és a rendszeres képzésre időt fordítsanak anélkül, hogy az ezzel járó kieső jövedelmet teljes egészében maguknak kellene viselniük.

A döntést parlamenti képviselők és érdekképviseletek is üdvözölték. Alistair Carmichael, Orkney és Shetland liberális demokrata képviselője szerint a tervezett változás különösen a szigeteken és más távoli közösségekben veszélyeztette volna a közbiztonságot. Torcuil Crichton, a mentőszolgálati önkéntesek parlamenti csoportjának elnöke a parti őrséget a távoli térségek negyedik kéklámpás szolgálataként jellemezte.

A kormány újra megvizsgálja a parti mentés jövőjét

A közlekedési minisztérium szerint az MCA korábbi döntését megalapozó két felmérés nem volt elég részletes ahhoz, hogy pontosan megmutassa a változás hatását az önkéntesekre és a mentési műveletekre. A következő hónapokban ezért új egyeztetések kezdődnek a mentőkkel, a szakszervezetekkel és a parlamenti képviselőkkel.

Ez nem jelenti azt, hogy már megszületett volna egy új, végleges finanszírozási modell. A kormány hosszabb távon vizsgálja, miként lehet a parti őrség mentőit jogszerűen elismerni és díjazni, miközben megmarad a rugalmasságuk, hogy saját közösségeik szolgálatában dolgozhassanak. Addig azonban a jelenlegi kifizetési rendszer marad érvényben.

A Cranston-jelentés tágabb tengeri mentési háttere

A bejelentés olyan időszakban érkezett, amikor a brit tengeri kutató- és mentőszolgálatok működését más okból is vizsgálják. Sir Ross Cranston február 5-én hozta nyilvánosságra jelentését a 2021 novemberében történt tragédiáról, amikor legalább 30 ember halt meg egy kis hajón a La Manche csatornán való átkelés közben.

A kormány első, időközi válaszában a vizsgálat 18 ajánlása közül mind a 15 operatív jellegű javaslatot teljes egészében elfogadta. A dokumentum szerint 2021 óta több változás is történt, köztük szorosabb brit–francia együttműködés, több ember és eszköz bevonása, valamint új technológiák alkalmazása. A fennmaradó, szakpolitikai jellegű ajánlásokra a kormány később reagál, miközben az MCA működését, irányítását és teljesítményét külön felülvizsgálják.

A parti őrség önkénteseinek juttatásáról szóló visszalépés és a Cranston-jelentésre adott válasz külön ügy, de közös bennük, hogy a kormány a tengeri mentés működési feltételeinek alaposabb vizsgálatát ígéri. A következő hónapok egyeztetései dönthetik el, milyen formában alakulhat át később a rendszer – addig a brit partokon szolgáló önkéntesek a jelenlegi feltételek mellett folytatják munkájukat.