Újabb éjszakai orosz rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát, miközben az országban politikai vita robbant ki Mihajlo Fedorov védelmi miniszter menesztése miatt. Az ukrán légierő tájékoztatása szerint a csütörtökre virradó éjszaka 13 rakétát, öt siklóbombát, valamint 146 csapásmérő és álcadrónt vetettek be ukrajnai célpontok ellen.

Az előzetes ukrán adatok alapján a légvédelem három ballisztikus rakétát és 129 drónt elfogott. Hat rakéta és 18 drón azonban célba talált, hét esetben pedig lezuhanó roncsokról számoltak be. Az ukrán tájékoztatás szerint további négy rakéta nem érte el kijelölt célpontját. A közlésből nem derül ki, hogy a kijevi csapásoknak voltak-e halálos áldozatai vagy sérültjei.

Rakéták és drónok Kijev térségében

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy Kijevben olyan katonai és ipari létesítményeket támadtak, amelyek közepes és nagy hatótávolságú drónok gyártásával, illetve tárolásával foglalkoznak. Moszkva szerint Odessza és a Pivdenij kikötő infrastruktúráját is csapás érte; ezek a létesítmények a közlés szerint katonai szállítmányok és üzemanyag fogadására, tárolására és kezelésére szolgálnak.

A támadások következményeiről az ukrán hatóságok több régióból is beszámoltak. Zaporizzsja és Mikolajiv régiójában az előző napi orosz csapásokban kilenc ember meghalt, 21-en pedig megsérültek. A kikötők biztonsági helyzete az ukrán állami vasúttársaság szerint romlik, mivel az infrastruktúrát már két hete folyamatosan támadják. Három fekete-tengeri kikötő közül kettő rendeltetésszerűen működött, a csornomorszki kikötő azonban lényegesen kevesebb gabonát fogadott.

Fedorov menesztése nyílt konfliktust hozott felszínre

A politikai feszültséget Volodimir Zelenszkij döntése mélyítette el: az elnök a kormányátalakítás részeként július 15-én felmentette Mihajlo Fedorovot a védelmi miniszteri tisztségből. A 35 éves politikus mindössze hat hónapig vezette a tárcát, távozása pedig országszerte tiltakozásokat váltott ki. Kijevben, Lvivben, Harkivban, Dnyipróban és Odesszában is demonstrációkról számoltak be.

Fedorov egy kijevi sajtótájékoztatón nyíltan bírálta Olekszandr Szirszkijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát. Azt állította, hogy Szirszkij akadályozta a hadsereg reformjára irányuló törekvéseit, és ultimátumot adott az elnöknek: vagy ő távozik, vagy Fedorov. Fedorov elismerte, hogy korábban Szirszkij és a vezérkar főnöke, Andrij Hnatov leváltását kérte Zelenszkijtől.

Zelenszkij később arról beszélt, hogy a két vezető alig tudott megmaradni egy helyiségben. Az elnök szerint háborús időszakban nem lenne szabad ilyen választási helyzetbe kerülnie, végül azonban a főparancsnok megtartása mellett döntött. Fedorov elutasította azt az ajánlatot, hogy tanácsadói szerepben maradjon, ugyanakkor Zelenszkij szerint továbbra is a csapatának tagja lesz.

Szirszkij nyilvánosan megköszönte Fedorov munkáját, és azt kívánta neki, hogy a jövőben is maradjon Ukrajna csapatának tagja. A főparancsnok egyúttal a 2022-es kijevi védelmi művelet jelentőségét hangsúlyozta, amely szerinte lehetővé tette, hogy a fővárosban továbbra is döntéseket hozzanak és a jövőről beszéljenek.

Új miniszterelnök a háborús kormány élén

A parlament csütörtökön elfogadta Szerhij Koreckij miniszterelnöki kinevezését. A Naftohaz állami energetikai vállalat korábbi vezérigazgatóját Zelenszkij jelölte a kormány élére; Koreckij 2022 óta Ukrajna harmadik miniszterelnöke.

Parlamenti beszédében az új kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a következő tél az előzőeknél is komolyabb kihívást jelenthet az országnak. A kormány egyik legfontosabb feladata ezért a téli időszakra való felkészülés lesz. A védelmi tárca új vezetőjéről a rendelkezésre álló információk alapján még nem született végleges döntés; kormánypárti körökben Ihor Klimenko belügyminiszter neve merült fel.

A kormányátalakítás és a támadások híre egy időben érkezett az Egyesült Királyságba is fontos ukrajnai látogatással. Keir Starmer brit miniszterelnök búcsúlátogatásra utazott Kijevbe, és a brit kormány tájékoztatása szerint ez lesz utolsó ukrajnai útja kormányfőként. Nagy-Britannia emellett 300 millió eurós finanszírozást nyújt Ukrajnának Gripen harci repülőgépek beszerzéséhez. A londoni magyar közösség számára mindez azt jelzi, hogy a háború katonai és politikai fejleményei továbbra is közvetlenül érintik az Egyesült Királyság külpolitikai napirendjét.